A nagy világégés idején három beavató regény született.  A Vörös oroszlán varázslatos világa, a Karnevál szédítő forgataga és Az angyal válaszol izzó hőfoka egyaránt segít a transzmutációban.  A kettő és a három bennünk és általunk válik egységes tapasztalássá.

Ki félelmed megláttatja, álmában sem ellenség.
Az utadba vezetett barát hálát nem várva segít.
Tanítód jellel és jelenléttel mutat irányt, ha érted.
A bölcs beszédesen hallgat. A csélcsap üresen beszél.
S mi összekapaszkodva tovább járjuk az örök táncot.
(2013 március 27)

Ami összeköt bennünket, fontosabb annál, mint ami elválaszt. Minden mérvadó tanításban megtalálható ugyanaz a lényeg.  A közös magot szem előtt tartva a különbségek nem lényegesek.  Balogh Béla írja Végső valóság című könyvében:
---
Elég, ha összehasonlítjuk a kereszténység „tíz parancsolatát" a buddhizmus tíz úgy nevezett „nem erény" elhagyására vonatkozó tanításával, hogy felismerhessük: a tanítások lényegében ugyanazokra az alapvető princípiumokra épülnek.
A Biblia arra tanít, hogy ne ölj, ne lopj, ne kövess el házasságtörést, ne tégy hamis tanúságot, és ne kívánd másnak a feleségét, szolgáját, anyagi javait vagy jószágát.
A tibeti buddhizmus nagy vonalakban ugyanerről szól. Kifejezésmódja szelídebb, hiszen a felsoroltakat nem bűnnek nevezi, hanem „nem erény"-nek, ugyanakkor az irányvonalak sokkal szigorúbbak, és nem nagyon teszik lehetővé a további - mindenkinek szája íze szerinti - értelmezést.
---

Aki képes a szemeivel alkotott képet egyben látni, jól lát.

Kifejező a magyar nyelv, mert a fél nem egész és a fél szem soha nem látja az egészet.  Csodálatos, hogy több szemmel nézve képesek vagyunk egy képet látni.  A két szem által alkotott két kép felismerhető azonosként vagy értelmezhető különbözőként, ha a szemek nem egyfelé néznek.

Szemeinket együtt használva megmutatkoznak a mélységek.
(2013 március 13)

Megosztok pár módszert, melyek sokat segítettek nekem.

Vipassana meditáció
Néhány éve kezdtem járni tíz napos Vipassana kurzusnak nevezett beszédtől mentes meditációs elvonulásra, először Anglia nyugati határán, majd Magyarországon.  E meditációt csak elszánt embereknek vagy gyakorlott meditátoroknak ajánlom.  A tíz napos elvonulás során minden résztvevő megtapasztalja a belső csendet, ami alkalmat ad a tudattalanul bennünk élő és működ(tet)ő érzelmek és gondolatok tudatosítására.  A meditáció általi tapasztalás saját belső világunkat tükrözi és tisztítja.  Az objektív megfigyelés módszere a kineziológiánál jóval lassabban, de hozzá hasonlóan a testi jelekkel teszi láthatóvá az érzelmi világot és oldja azt.  Video: http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=9427cfc9d

Metamorfikus technika masszázs
Az MT megalkotója, Gaston Saint Pierre felismerte, hogy a gerincvonal könnyű érintése a reflexológián túl mutató hatással jár.  A lábon és kézen található gerincvonal könnyű érintése test és lélek kölcsönhatása folytán oldja a régi, visszahúzó és szükségtelen mintákat.  A mintáktól megszabadulva megerősödik az élet-energia és ez elősegíti az életcél megvalósítását.  Röviden megfogalmazva, jobban rátalálsz helyedre és hivatásodra az életben.  Jónéhány más technika, köztük a magzatkori stresszoldás működik ehhez hasonlóan.  Én 2012 elején Dartingtonban találkoztam vele és egyből éreztem is a hatását.  S mivel adott szabályok betartásával újra és újra elvégezhető, azóta rendszeresen ismétlem magamon.

Élet Művészete
Akarsz stresszmentes, kiegyensúlyozott életet élni teli energiával?  Az alaptanfolyam elvégzése után napi 20-30 perc gyakorlással mindez elérhető.  A légzőgyakorlatot is tartalmazó képzés megalkotója, Sri Sri Ravi Sankar a védikus tudást lényegében "újrafedezve" és több más elemmel egybe gyúrva tette azt elérhetővé számunkra.  A központi elem három egyszerű gyakorlatból és az OM háromszori ismétléséből áll.  A hazai központ weboldala:  http://eletmuveszete.hu/, amin többek között a 2013 évi alaptanfolyamok helye és ideje is szerepel.

A jövőt illetően
Világunk spirituális vezetői egyetértenek, hogy az emberiség olyan változáson megy át, amihez hasonló a belátható emberi történelemben nem volt.  Csak rajtunk múlik, hogyan éljük ezt át.  Hasznos és megszívlelendő tanács, hogy pozitív érzelmekkel és gondolatokkal törekedjünk a lélek megtisztítására.   Emellett ugyancsak nagyon fontos a gondolati energiák tudatos irányítása imádsággal, napi meditációval vagy bármi más módszerrel.

"Itt akkor lesz változás, ha mi a változást létrehozzuk. Nincsen külső megoldás.

Amikor kiszáradt a tenger a halak feje fölül, ők is várhatták volna, hogy majd esetleg jön az új eső, jön az árvíz és akkor nem kell úgy tátogniuk a parton. De láttuk, hogy azok a halak a túlélők, azok tanultak meg tüdővel lélegezni, akik az egyik napról a másikra felfogták a változás szükségszerűségét és képesek voltak kilépni a szárazföldre. Nem kisebb az evolúciós lépés ma sem. Nem kisebb a feladat, mint a "jól működő" komfortzónánkból kilépjünk, és hajlandóak legyünk újból egy óriási nagy evolúciós lépést megtenni.

Azért nem annyira látványos, mert ugyanebbe a kis bőrzacskóba fogom ezt a lélekérzésemet továbbvinni, de BELÜL változom. S amikor belül megváltozunk, akkor ez a külvilágban a cselekedeteinkben megjelenik, a gondolatainkban megjelenik és a közös gondolati mező változásával ez a rendszer azzá válik, amivé mi tesszük. De kívülről nincs semmiféle változás, merthogy minden út rajtad keresztül vezet."

(Jakab István, VNTV)

Orwell attól tartott, hogy az információt elzárják előlünk.  Huxley az információ áradatától tartott, ami passzivitást és egoizmust vált ki belőlünk. 

A világban ma is ez a két trend látható a diktatúrának és demokrációnak nevezett társadalmakban.  Magyarországon mindkettőt megtapasztalhattuk.

A politikusok lecserélése és bármely reformelképzelés javításnak tűnnek, de valójában tévutak. Az alapvető gond nem rajtunk kívül, nem rajtam kívül van.

Sokáig nem becsültem a politikusokat.  Miként kellene változniuk, töprengtem.  Magamtól messzire eltávolítottam őket, minden felelősséggel együtt.  Az elégedetlenség negatív gondolatait küldtem feléjük.

Nemrég eldöntöttem, hogy emberként fogom szeretni őket.  Mert az ember szerethető, minden jó és rossz tulajdonságával együtt.  Megláthatod magad benne.  És picit jobb lehet a világ.

(2013 jan 04)

Miért írok?
Hogy gyönyörű világunk megértsem és többé ne féltsem.
Hogy érezzem: élek és kérdek végre merészen.
De nem elég, mert csak kérdezni soha nem elég.
Annyi, mint nézni, hogyan pörög a nagy élet-kerék.
(2012 nov 17)

„A félelem, a megismerés bizonyos fokozatán túl, valóban fölösleges teher, amelyet le kell vetni, hogy a lélek fölszárnyalhasson.  Addig azonban szükséges nehezék.  Aki súlytalan belül, azt minden ösztönszélroham elsodorhatja. (...) A halandó ember szemére jótékony fátyol borul, amely elrejti előle az étert megtöltő démoni lények asztrálbirodalmát.  Az elixír azonban áttöri a fizikai lét védőgátjait.  Ez még az Adeptusoknál is így történik.  Ők azonban előkészültek rá; kiölték lelkükből a démoni tulajdonságokat, s így hatalmat nyertek az asztrállények fölött.  De akiben élő lánggal lobog az indulatok máglyája, arra rárontanak, és foglyul ejtik.  Saját félelméből, gyöngeségéből fonnak hurkot köréje.” (Szepes Mária: Vörös oroszlán)

A félelem az elme terméke és semmi köze a lélekhez, mondta tanítóm.  Akár a lélek, akár az elme a lakhelye, az érzések és gondolatok megtisztításával a félelem lehúzó súlya nem képes hatni többé.  A félelemtől való megszabadulást segíti a megértés tudatossága.  Ez a misztikus beavatás egyik kulcsa.

Uvdtloriaq, a Karnevál ősi erővel telt inuit alakja minden hajnal előtt üvölt, hogy felkeljen a Nap.  Üvölt torkaszakadtából, üvölt mindenkinek, bele a világba és annak minden égtájára, hogy felkeljen a Nap.  Vajon ki hallja ezt az ég felé szálló hangot?  Talán aki közel van hozzá.  Üvölt, mert azt akarja, hogy felkeljen a nap.  Mi derülünk rajta.  Úgy hisszük, hogy akkor is eljön a fény, amikor nem üvölt.
Ha hallanánk üvöltését, magunk kelténk a Napot.
(2012.11.18)

A párhuzamosok az EGYben találkoznak.

„Az emberek, akik a mulandóság farsangján összeakadnak egymással, maskarát viselnek, és az álarc alatt sokszor nem ismernek rá saját testvérükre sem.  Aki azonban tudja, hogy legjobb barátja, rokona, szellemének kedves, régóta nélkülözött társa az, akivel egy idegen test rövid időre felöltött jelmezében találkozott, nem törődik a külsőséggel, és csak a lényeget, az ősi valóságot szolgálja a másikban.”
(Szepes Mária: Vörös oroszlán)

Az ünnep kavargása után jó a nyugalom.  A csend és az álom nem várt kincseket rejthet az ember számára.  Egy képi és a nyelvi gondolkodás viszonyáról szóló tavalyi rádiós interjúban mondja Karátson Gábor: "A legmélyebb Kádár-korszak mélyén valami olyasmit láttam, hogy minden rendben van a világban, minden a lehető legjobban van úgy, ahogy van.  Erre fölriadtam és felültem az ágyban és körülnéztem az akkori Magyarországon és azt gondoltam: mi van?  Semmi nincs jól!  De ez egy olyan mély impresszió volt, hogy tulajdonképpen ez azóta is megmaradt bennem, akármik történtek; valahogy egy erről való tudomás, hogy minden a lehető legjobban van.  Na most ha ezt fel kell oldani intellektuálisan, akkor én erre nem vállalkoznék, mert ugye bármit lehet mondani arról a politikai gyalázatról, de azok nincsenek...  De akkor mi az, ami a lehető legjobban van?  Nem tudom.  Ezek inspirált valamik amik aztán éltetik az embert.  A Ji King egy nagyon komplikált rendszere az ilyen inspirált valamiknek."

Aki lát felismeri mi történik, mi miért történik és miért akkor történik.

Hamvas Béla társa írja az emberi életfolyamot egy könyvbe sűrítő Karnevál kapcsán: "A szereplők (a maszkok) valóban bábok, de nem vagyunk-e egy ismeretlen mozgató kezében mindaddig bábok, nem rángatózunk-e saját kosztümünkben mindaddig, míg nem ismerjük fel maszkjainkat, valamint azt, ami ezzel együtt történik, felismerni, hogy maszkjainknál többek vagyunk, azonosak a mozgatóval?"  Kicsivel később: [A zsibongó farsangi éjszakában] a járókelők, komótosan sétálók és hadonászó kurjongatók, józanok és ittasak sodorják egymást.  Ha emeleti ablakból tekintünk rájuk, kiderül, hogy minden szándékuk ellenére sem összevissza sürgölődnek, hanem, épp mivel sodorják egymást (és nemcsak fizikailag, sőt nemcsak a forgolódásra késztető zenebonával, ujjongó kiáltozással), egymással valami mágneses összeköttetésben keringenek.  Távlatból tekintve ennek a keringő áramnak vonala, csigatekervénye, végül is örvénye (turba) jól lerajzolható.  Hiába tör ki az egyes az esztendő szorító rendjéből, hiába vegyül el a sokaságban és hiába bomlik a sokaság individuális részecskékre, önmaguk közös örvényébe ellenállhatatlanul visszasodródnak, mégpedig erősebb kényszerrel, mint ahogy a cilvilizáció megszabta, és minden esetben bizonyos geometrikusan ábrázolható hierachiája kényszerítette őket. (...)  Összességük állandó mozgása a spirál örvénye, aminek időbeli alakja az idő folyása, térbeli az örvénypálya - mondhatnánk ehelyett a böhmei turbát, a hindu sangsarát (a világfolyást), a konstelláció véletlennek tűnő kényszerét - a káprázatos Mayát.”

forrás: Kemény Katalin: Az ember aki ismerte saját neveit (részlet)

„Gondolj elmédre, mint egy kertre.  A kertet először mindig fölveti a gaz, a szemét.  Talán a te kertedet is az öngyűlölet tüskebokrai, a kétségbeesés, a harag és aggódás kavicsai borítják.  A félelem nevű öreg fát épp ideje lenne megmetszeni.  Ha mindezt elrendezted, és a talaj is jó állapotban van, most már kiültetheted az öröm és a jólét magvait vagy apró palántáit.  A nap melegével érleli, te pedig gondosan locsolod, trágyázod és szeretettel figyeled növényeidet.”

Louise L Hay: Az erő benned van (alapmű)

Egy még soha nem hallott, egyedülálló szimfóniának vagyunk zeneszerzői, zenészei és élvező közönsége.  Hogy hányan vagyunk, mit gyakorlunk és mennyire vagyunk harmóniában egymással, az folyamatosan alakul. 

Minden jegy elkelt, az előadás meg lesz tartva.  A szólamait halljuk, hiszen azt gyakoroljuk.  A hírnökeit ismerjük: mi magunk vagyunk.  Próbája rég megbukott, mások szerint fényes siker volt.  A kritikusok ma is veszekszenek.

(2012 július 5)

Semmi sem külső vagy belső, mindennek a forrása te vagy.  Ezt elsőre nehéz megérteni.

A német nemzetet például erős igazságtalanság érte az első világháborút lezáró békével.  A tüske folyamatosan mélyülő sebet hozott létre, ami démoni negatív érzéseket táplált.  A szuggesztiót könnyű volt befogadniuk, mert vágytak annak befogadására.  A felszíni üzenettel egyet értettek és ezt követően a szuggesztió belsővé vált.  A sértett többség elsöpörte a józan kisebbséget.

Két védekező rendszerünk van: az immunrendszer és a tudat.  A tudat védekező mechanizmusainak egyike az elfojtás, ami testileg annak felel meg, amikor pl. kenyőcs alkalmazásával a test felszínén lévő betegséget beljebb nyomjuk.  Az elfojtott érzelem ugyanúgy bennünk van, mint az elfojtás előtt, csak nincs tudatunk róla.  Megteremti amire vágyott vagy bevonzza amit el akart kerülni és ennek eredményét tapasztaljuk meg hétköznapi életként.  Így ismétlődnek életünk mintái.

Ha úgy tetszik, hogy a boldogság eddig elkerült akkor ismerd fel, hogy te kerülted el eddig a boldogságot.  A kettő nem ugyanaz.  Az első eset az ok kívül helyezése: „nem én vagyok a felelős”.  Mi magyarok imádjuk ezt: Trianon a felelős, a nagyhatalmak, a zsidók.  A kommunisták, a szlávok, a szerbek, a románok, a cigányok.  A homoszexuálisok, a balkezesek, a jobbkezesek, a fogyatékosok, a tehetősek, a vezetők...  sőt: egyenesen maga az ördög.  Mindenki más, csak nem mi, csak nem én.  Félre lettünk vezetve.  Meg lettünk tévesztve, be lettünk csapva, át lettünk verve.  Ahogy már a szüleink és az ő szüleik és aztán a nagyszülők és még sok-sok generáció, mindazok akik a kettősség káprázatában éltek.  Mi vagyunk a jók és mi vagyunk a szerencsétlenek, mert a külvilág gonosz.  Felelősség?  Dehogy mi, mindig másokat okozzák a bajt.

Annak belátása, hogy ez hibás gondolkodás, az első lépés.  Az első lépés az úton, amely e gyógyuláshoz és a boldogsághoz vezet.
Külső ellenséget könnyen talál aki önmagának ellensége.  Barátot nehezen talál aki magával nincs barátságban.
(2012. május 1.)

Ma az emberiséget a tudományos nemtudás felhője borítja sötétbe.

A be nem avatott néz és nem lát.  Belső hangját elnyomja és értelmére hallgat.  Számára két küzdő áll egymással szemben: jó és rossz, tudomány és sarlatánság, bűnözés és rendvédelem, szennyező és környezetvédő, és így tovább.  Ezt teremtettük és teremtjük újjá naponta, mert eszerint élünk.  Világító eszközöket gyártva azt hittük, eljött a világosság ideje, de csak a dualizmus korába léptünk.  Elszigetelt dobozainkat a felgerjesztett energia fehérre meszeli, míg a mögöttes anyag éjfekete.  Jók vagyunk, hittük a gonoszt kívülre helyezve.  A bűnt elítéljük és börtönbe zárjuk és azt hisszük, az nem mi vagyunk.  Jegyezd meg: minden mi vagyunk.  Jó és rossz vagyunk.  Minden én vagyok és én minden vagyok, nincs kivétel.

Az Egység eljövendő világa nem dualista.  Az Egység Egész.  Amikor készen leszel rá, a Kettősség Egységgé válik benned is.

Korunk a zavar és összevisszaság kora.  A jövő helyükre teszi a dolgokat.  Nincs más választásunk.
(2012. április vége)

Engedd el az egódhoz kapcsolódó múltat annak tárgyaival, szokásaival és gondolataival együtt, hogy befogadhasd a közös jövőt, ami fokozatosan mutatkozik meg.  Amilyennek mások formálják és amilyennek te magad teremted.  Amilyennek együtt teremtjük.

A látók jóslatai soha nem teljesek, mert a teremtés az emberé.  A nagy jós aki leírta a furcsa háborút, tudta ezt.  Ezt az üzenetet hordozzák a nagy trilógiák az erőszak maszkjában.  Válaszd el az üzenetet a maszktól, ahogyan a tüzet a földtôl és hagyd el azt ami nehéz, hogy befogadhasd ami könnyű.

Amire igazán vágyunk megkapjuk és ezt Tarkovszkij Sztalkere már jól tudta.  A titkos teremben vagyunk.  A helyet olyannak teremtjük, amilyenek vagyunk és mivel folyamatosan változunk, az is folyamatosan változik.  Utunkon Wenders angyalai vigyáznak ránk és nem csak Berlin felett.  Távol vannak ők és mégis közel.  Oboa és trombita hangja lebeg időtlenül.  A bőség földje megérett a változásra.  Bergman démonjait és angyalait négyszemközti párbeszédeibe temette, melyek jeleneteiben halála után is élnek.  Válaszd az életet a halál előtt, mondják Fliegauf csillagai.  A látnok és léleklátó alkotók művei mind segítenek.

1984 nem múlt el, csak átalakult.  A jelen ott van a Brazil-ban és a Szép új világban.  A világ olyan, amilyen mi vagyunk és azzá lesz, amivé mi leszünk.  Szerepünk már adott, csak rá kell találnunk.

A nagyságra törő rendező ismeri szakmája csínját-bínját és a lélek vágyait, emellett mesterien bánik az időzítéssel.  A nagy rendező ura az időnek és látója a léleknek.  S amint a cselekmény előttünk az időben kibontakozik, csodálatos összefüggések válnak világossá.