Engedd el az egódhoz kapcsolódó múltat annak tárgyaival, szokásaival és gondolataival együtt, hogy befogadhasd a közös jövőt, ami fokozatosan mutatkozik meg.  Amilyennek mások formálják és amilyennek te magad teremted.  Amilyennek együtt teremtjük.

A látók jóslatai soha nem teljesek, mert a teremtés az emberé.  A nagy jós aki leírta a furcsa háborút, tudta ezt.  Ezt az üzenetet hordozzák a nagy trilógiák az erőszak maszkjában.  Válaszd el az üzenetet a maszktól, ahogyan a tüzet a földtôl és hagyd el azt ami nehéz, hogy befogadhasd ami könnyű.

Amire igazán vágyunk megkapjuk és ezt Tarkovszkij Sztalkere már jól tudta.  A titkos teremben vagyunk.  A helyet olyannak teremtjük, amilyenek vagyunk és mivel folyamatosan változunk, az is folyamatosan változik.  Utunkon Wenders angyalai vigyáznak ránk és nem csak Berlin felett.  Távol vannak ők és mégis közel.  Oboa és trombita hangja lebeg időtlenül.  A bőség földje megérett a változásra.  Bergman démonjait és angyalait négyszemközti párbeszédeibe temette, melyek jeleneteiben halála után is élnek.  Válaszd az életet a halál előtt, mondják Fliegauf csillagai.  A látnok és léleklátó alkotók művei mind segítenek.

1984 nem múlt el, csak átalakult.  A jelen ott van a Brazil-ban és a Szép új világban.  A világ olyan, amilyen mi vagyunk és azzá lesz, amivé mi leszünk.  Szerepünk már adott, csak rá kell találnunk.

A nagyságra törő rendező ismeri szakmája csínját-bínját és a lélek vágyait, emellett mesterien bánik az időzítéssel.  A nagy rendező ura az időnek és látója a léleknek.  S amint a cselekmény előttünk az időben kibontakozik, csodálatos összefüggések válnak világossá.

A fény ajándéka a világosság, az időé a megértés.  Idővel minden napvilágra kerül.  A tudat teremt, ezért amit akarsz megkapod.  Tudatosság nélkül amire vágysz vagy amit elkerülni vágysz, azt kapod.  Óvatos légy, hogy mit akarsz.  A szimbólumok és nevek a lényeget mutatják, nagyon figyelj rájuk.  Amint kicsiben, úgy lesz nagyban is. 

Keresd az örök tudást, hogy ne kelljen állandóan frissíteni világi ismereteid tárházát.

Hamvas Porphüriosztól idézve mondja, hogy az istenek addig nem jelennek meg, amíg a lélek nem tiszta, vagyis amíg a démonokat az ember nem ûzte el.  Segítsd magad megtisztítani az evés, beszéd, érzelmek szellemi környezet és főleg a gondolatok megtisztítása által.  A változást először saját életedben tapasztalhatod.  A fény türelmesen vezet.

A belső hangra figyelve válj meg a külső zavaroktól.  A láthatatlan világban határaid fel fogod ismerni.  Rég elfojtott traumák és vágyak ölthetnek testet, dolgozz velük.  A válasz a szeretet.  A sűrűsödő érzelmek ördögi körben keringést mutatnak, ekkor lépj hátra és hagyj teret a megértésnek.  Keresd olyanok segítségét akikben megbízol.  Bár a kaput te zártad magadra, a kulcs másnál van.

A fény előtti sötétségben már érződik a világosság ereje.  Ne titkold gyengeségeid és hibáid démonjait, mert a homály óriássá növeszti, míg a napvilág zsugorítja őket.  Ott vannak életed ismétlődő mintáiban és visszatérő témáiban.  Mihelyst a megoldást megtalálod, túllépsz rajtuk.  Ahogy túllépsz rajtuk, köddé enyésznek.

Ismerd fel és engedd el saját démonjaid, hogy bírd a külvilág erőit.

A látók tudják, mi vár ránk.  A rövidlátók sejtették és beleütköztek; hunyorgó szemük most tágra nyitva áll.  Mindenki más dobozába zárva éli tovább életét.  Égig érő falaink védelemként építettük és most elválasztanak egymástól.  Nyissunk egymás felé és lássuk meg egymásban az élet szépségét és örömét.