Karátson Gábor a mai magyar valósággal kapcsolatban Konfuciuszt idézi. A filozófustól egyik tanítványa megkérdezte, hogy mivel kellene kezdeni az összezavart állam rendbehozását. Konfuciusz azt mondta, a nevek kiigazításával. A nyegle tanítvány ellent mondott neki. A Mester erre válaszolta a következőket.

„Ha nincsenek rendben a nevek / a beszédet érteni nem lehet / A beszéd ahol érthetetlen / nem lehet létrehozni a műveket sem / A művelődés művei ha célt nem érnek / nincs tere szertartásoknak zenének / Szertartás zene ha nem virágzik / a büntetés a bűn kezére játszik / A büntetés a bűnt ha élni hagyja / azt sem tudja a nép / a kezét-lábát hova rakja”.

2006 szeptemberének magyar valóságára Karátson Gábor így fordította le a tanácsot: a fentiek azt jelentik, hogy csak azt nevezhetjük annak, ami, ami valóban az.

Teljes írás: https://www.ujmuveszet.hu/2018/05/karatson-gabor-emlekezete-a-magyar-festok-tarsasaga-kiallitasa/